A polgári iskola

A negyvennyolcas magyar polgári forradalom társadalma lassan új elemekkel gazdagodott az ipari és közlekedési, kereskedelmi és mezőgazdasági fejlődésben. Az üzemeken belüli differenciálódás következtében nagy számú hivatali segéderőt, munkafelügyelőt, altisztet, távirászt, egyéb elöljárót foglalkoztattak. A belbiztonság és az adófelügyelőségek tömegével keresték az effajta alkalmazottakat, olyan értelmiségi kisközép káderokat, akik azelőtt nem voltak, a munka természete nem igényelte őket - akiknek elegendő volt néhány gimnáziumi osztály. Ezek felkészültsége azonban hiányos volt, mert a gimnázium nyolc éves fokozaton épült érettségivel fejeződött be, a megszakított tanulmányok sok kívánnivalót hagytak hátra. Alkotni kellett egy olyan iskolát, amely négy-hat évi kiképzéssel kerek, mondhatni "kis-érettségivel" bocsájtja el a növendékeit.

Létrejött a polgári iskolai törvény 1868-ban, mely az új iskola feladatául azt tűzte ki, hogy "... városaink és nagyközségeink jobbmódú középosztályát tömegesen az általános, főképp gyakorlati műveltség gyakorlati színvonalára emelje."2

Az új típusú iskola az elemi iskola negyedik osztálya fölé épült hat évfolyammal a fiúknak, négy évfolyammal a lányoknak. "A polgári iskolát bevégzett tanuló előtt következő utak állnak nyitva: alkalmaztathatja magát állami hivatalokra, vasúti gyakornokságra, a nem kincstárilag kezelt postai, távirdakezelői szolgálatra, számtiszti hivatalokra s minisztériumoknál, vámi, pénzügyőri, fogyasztási-adói, pénz- és adóőrségi, dohánybeváltási, gyártási és eladási, lottó, bélyegző és sóhivataloknál, a megyénél segéd és kezelői állomásokra, ipar-, kereskedelmi, biztosító társulatoknál, pénzintézeteknél."3

1869 őszén elsőnek nyílt meg az óbudai és a ceglédi fiú és leány, valamint a nagyváradi fiú polgári iskola. Három év múlva 37-re emelkedett a számuk. 1880/81-ben 57 fiú és 53 leányiskola működött, a századfordulón pedig 113 fiú- iskola és 186 leányiskola.4

A tervezett hat osztályos polgári iskolák néhány évi kísérletezés után abbahagyták működésüket.

 

Cegléd város az iskola szervezése idején

A polgári forradalom óta eltelt húsz esztendő alatt a vagyoni eltolódás és a vele járó osztálytagozódás kiélezte a harcot a gazdák és a zsellérek között. 1848-ban 855 jobbágy- és 2084 zsellércsalád élt itt. Negyvennyolcban a jobbágyok - a későbbi gazdák - jóformán ingyen kapták a földeket, Cegléden 93 hold szántót, 40 hold legelőt, míg az amúgy is földtelen, nincstelen, termelőeszköz nélküli zsellérek semmit se! Maradtak kezelábának úrnak, parasztnak, polgárnak egyaránt.5

A zsellérsorból való fölemelkedésnek megvolt a maga útja, rendszerint iparra adta fiát a zsellér s innen már csak egy lépés volt a kishivatalnoki állás. A polgári iskolák fiú tagozatai a zselléri felemelkedést szolgálták, ellentétben a leány polgárival, amelybe vidéki úrikisasszonyok, polgárleányok jártak inkább időtöltésből, mint az itt szerzett műveltség valamely állásban való felhasználása céljából. A zsellérnek nagy fényűzés lett volna leányát odajáratni. Emiatt sokáig csupán az első és a második leány osztály működött Cegléden, csak az iskola 16. évében nyitották meg a harmadik, majd a negyedik osztályt.

Az említett iskolatörvény idején csak elemi iskolák voltak mezővárosunkban, a tanulni vágyó ifjúság távoli vidékeken járt középiskolába. A városi képviselőtestület 1869. június 17-i közgyűlésén "... a népnevelés szent ügye s népünk jóléte érdekében elhatározta egy polgári fiú és leány iskola felállítását." 13 fiú és 16 leány végezte el az első évet Elefánti József igazgatása, Krisztiáni Alajos, Tálasy Árpád és Laczkovich Ilona tanítók keze alatt. A "rendes tanárok évi fizetése 500 forint volt és 150 forint évi szálláspénz, a segédtanár stalluma 400 forint."6

Az iskola épülete és működési feltételei

Első épülete a Havorka-ház volt, melyet Havorka Jakab beszármazott és meggazdagodott morva kéményseprő és kávéstól béreltek jutányos évi 300 forintért.

A második tanévet a mai épületben kezdték meg a Vármegyeház téren. Itt volt a Nagykaszárnya, amelyben a városban állomásozó lovas osztály parancsnoka lakott segédtisztjével, udvarán állt egy nagy lóistálló és a helyőrségi fogda. 1867-ben a megyei törvényszék átvette az épületet, a lovak istállóját börtönné alakította. 1870-ben - miután a törvényszéket Kecskemétre helyezték át - a megüresedett épületekbe költözött a polgári iskola. Az istállóból való börtönt tantermekké formálták át s ebben az egészségtelen épületben közel száz évet tanítottak, neveltek, a múlt század emberségi és egészségi követelményeivel kellett beérniük: "Miután az eddig istállóul használt épület börtönné fog átalakíttatni, vízhatlanná tenni egészség szempontjából mésszel teendő vakolás nemigen kerül sokba a közönséges mésznél." 7

A Vármegyeház tér nevét az 1868-as iskolatörvényt megalkotó Eötvös József művelődési miniszter emlékére változtatták meg.
Bőven volt hely tanteremnek, könyvtárnak, szertárnak, még rajzterem is volt. A börtönész-lakásból igazgatói iroda és nevelői tanácskozó lett, a törvényszék épületét felosztották nevelői lakásoknak.

Az Eötvös téren mindig piac volt, egészen az 1990-es évekig. A hetivásárok zaja megszokott volt, beszűrődött a tantermekbe télen-nyáron hetente kétszer, kedden és pénteken. Az iskolát határolja a Börtön - ma Piac -, az Erdő - ma Damjanich -, a Hunyadi utca és a tér.

A polgári iskola államosítása

Az addig államilag segélyezett községi fiú és leány iskolát 1885. január 18-án a megyei tanfelügyelő a közoktatási miniszter megbízásából az állam birtokába vette. Ezen a napon nevezték ki állami nevelőkké a tantestület tagjait és azok a városi tanács és az iskolaszék jelenlétében tették le a hivatalos esküt. Ebben az évben az iskolának 103 fiú és 43 leány növendéke volt.8

Az iskola történetén végighúzódik a kifogás, hogy "...Bár sajnálattal, de meg kell említenünk, hogy növendékeink nagyon is hiányos előkészültséggel jönnek az elemi iskolából intézetünk első osztályába. Nem vád ez, nem panasz, de igaz, ami különben kitűnik az első fiúosztály érdemsorozatából (buktató osztály)."9

A tanári könyvtár évenként 50-60 kötettel gyarapodott, részben magánosok ajándékából, részben központi ellátásból és vétel útján. 1888-ban volt 456 kötet a könyvtárban. A szertárak elég gazdagok voltak, különösen a természettani és természetrajzi. Felszerelésükben szerepelt többek között chinai bukfenczcsek, üvegpálcza a dörzsvillanyossághoz, bűvös kanna és lepcsényes tajkoncz, a mai ember számára igencsak talányos és mosolyra késztető eszköztár.10

Tornatermük nem volt, csak nyári, őszi és tavaszi időben gyakoroltak, télen nem volt testnevelés.

 

 

Jegyzet

2 1868. évi XXXVIII. törvénycikk

3 A ceglédi polgári fiú- és leányiskola 1887-88. értesítője 69.o.
4 Magyar Pedagógiai Lexikon II. 522.o.
5 Hídvégi Lajos: A szülőváros, Tömörkény emlékkönyv, Szeged, 1966. 27-41.o.
6 Cegléd város közgyűlési jegyzőkönyve, 1869. nov. 4.
7 Cegléd városi tanács jegyzőkönyve, 1867.
8 Iskolai értesítő 1884/85 41.1.
9 Iskolai értesítő 1885/86 41.o.
10 Iskolai értesítő 1884/85 23-29.o.

313437
MaMa10
TegnapTegnap155
Ezen a hétenEzen a héten687
Ebben a hónapbanEbben a hónapban2395
ÖsszesenÖsszesen313437

Fenntarthatosag

/images/FTH_jelveny.png

Link1 | Link2 | Link3

Copyright © 2012. All Rights Reserved.